...a mai napom... talán én generálom, talán az élet... ülök a kocsimban... nézek, de engem nem látnak... kicsit Quasimodo-ra gondolok... "Eltűnődött azon, hogy a gondviselés milyen nyomorúságos részt juttatott neki az élet javaiból; a nő, a szerelem, a gyönyör ott vonul el a szeme előtt szakadatlanul, ő azonban mindig csak mások boldogságának nézője lehet."
...aztán rájövök, h Ő reménytelenül szerelmes volt... nekem csak a vágyam a szerelem... régen volt már... talán már ismerem is Őt, csak félek nyitni... talán még sosem láttam... talán alkalmatlan vagyok a szerelemre... talán csak segítségre van szükségem, és sok türelemre... mennyi talán...

Viszont megtaláltam a kedvenc helyemet Bpesten...
Csak ülni és nézni a várost... és csodás társasággal még jobb lehet... gyorsan múlik a magány...

...és megint utazok... egyedül, mint szoktam...
Irány Thaiföld. Thai körutazás + Koh Samet... Indulok vízumoztatni... még 8 nap... ráadásul az indulás napján lesz az interjúm 3. fordulója. Jah mert hogy továbbjutottam. Már csak ketten vagyunk a jelöltek közt...